- Regisztráció


 

Villám és Túlfeszültség védelem

Bár ezekről egy csoportban írunk, mindenképpen le kell szögezni, hogy mégis sokféle különbségtételre van lehetőségünk, bár kijelenthetjük, hogy a végeredmények nagyon hasonlóak, és valahol mégiscsak egyről beszélünk. Olyan energiamennyiségről, mely rendeltetésellenesen jut hálózatunkra, berendezéseinkbe.

A különböző eredetű túlfeszültségek okozta károk miatt a túlfeszültség-védelem egyre inkább előtérbe kerül, tekintettel a a villamosenergia-felhasználásra, illetve hogy az élettereink egyre nagyobb részében találhatunk ilyen berendezéseket, és szolgálják a munkánk, hétköznapjaink különböző területeit, és már-már függünk is ezen berendezésektől valamekkora mértékben.

A túlfeszültség védelem műszaki megoldás olyan feszültségnövekedésekkel szemben nyújt védelmet, amelyeknél a feszültségnövekedés időtartama igen rövid, legfeljebb a másodperc töredék része, a feszültség pedig az üzemi feszültségnek többszöröse. Ilyen feszültségtüskék az elektromos hálózatokon elsősorban villámcsapások hatására jönnek létre, függetlenül attól, hogy a villám közvetlenül az épületbe, az azt ellátó villamos hálózatba, vagy csupán ezek néhány száz méteres közelébe csapott le.

Hasonló feszültségtüskéket okoznak a hálózaton bekövetkező kapcsolási jelenségek is. Ezek a feszültségimpulzusok rövid időtartamuk ellenére olyan nagy csúcsértékkel bírnak, hogy képesek az elektromos berendezések működését megzavarni, meghibásodást okozni bennük.

A berendezések védelme szükségessé teszi a túlfeszültség-védelmi eszközök alkalmazását. A túlfeszültség-védelmi eszközök négy osztályba: A, B, C, D sorolhatók.

Az A osztályú eszközök a transzformátor- berendezések védelmére, a B, C, D osztályú eszközök a telephelyen lévő belső hálózat végponti berendezéseinek védelmére szolgálnak (a B osztályú levezetőket a főelosztó(k)hoz, mérőhöz, a C osztályúkat az alelosztó(k)hoz, a D osztályúkat a fogyasztói végpontokhoz építjük be).

 

 

 

on